Endes József
(1811, Csíkszentsimon- 1906, Csíkszentsimon)
Az Endesek családja Csíkszentsimonból származik. Első említésük 1552-ből származik.
Barcsay Ákos, aki rövid ideig, 1558-1560 között, Erdély fejedelme volt, 1659. június 15-én, Szászsebesen nemességet ad csíkszentsimoni Endes Miklós és atyja Bálint számára. „Ki nemzetes királyhalmi Petki István legfőbb udvari és belső tanácsosnak, illetve Csík, Gyergyó és Kászon főkapitányi udvarának familiárisa, azokra a hű szolgálataira tekintettel, amelyeket ura oldalán sok évek óta minden alkalommal a hazának és fejedelemnek minden időben és körülmények közt teljesített, amikre a jövőben is késznek ígérkezett, magyar nemességet adott, Endes Miklóst és atyját a többi lófők rendjéből kivevén, Endes Miklós után atyjának Bálintnak is Erdély s Magyarország valódi és kétségtelen nemesi sorába iktatását rendelte el és részükre címert adományozott.”
Ebből a családból származik Endes József. Apja Endes János, aki 1815 körül alcsíki árvaszéki bíró, anyja alsócsernátoni Bernáld Róza.
Endes József 1827-ben a csíksomlyói iskola tanulója. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, ahol jogot tanult. Az 1840-es években a csíki határőrezred tisztjei között találjuk.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eszméi iránt elkötelezett Endes Józsefet, Gál Sándor, a csíki határőrezred parancsnoka, 1849 januárjában, az általa felállított három csíki zászlóalj közül a második, (később a 77-es) élére állította.1848-ban, mint főhadnagy lépett a magyar honvédhadseregbe. Alapos képzettségét méltányolta Bem tábornok, mikor 1849. február 21-én századossá, és ez év április 10-én őrnaggyá léptette elő.
Csapatával sikeresen harcolt a Gyulafehérvár körüli harcokban, amiért Stein Miksa ezredes koszorúéremmel tüntette ki. Az 1849. július 23-i Sepsiszentgyörgy melletti Szemerjánál, az általa vezetett székelyek rátámadtak a Clam-Gallas vezette császári seregekre. Az ellenséget visszavonulásra kényszeríttette az Endes József őrnagy által irányított 77. honvédzászlóalj és a csíki feketezekés nemzetőrök. A segesvári csatában azért nem vesz részt, mert Bem Gál Sándor segítségére küldi, aki a Háromszéket támadó orosz seregek ellen kért támogatást a fővezértől.
Az Olt völgyét védők, a Tusnádi-szorosban, Mikóújfalu és Bükszád között, nem tudják feltartóztatni az ellenséget. Kénytelenek visszavonulni. Gál Sándor az 1100 főre leapadt seregével, a Mitács-hágón át, húzódik vissza Udvarhelyszék irányába, majd onnan a honvédek Kolozsvár felé vonulnak vissza. A világosi fegyverletétel után, augusztus 26-án több, Gál Sándor seregéhez tartozó csíki főtiszt, köztük Endes József őrnagy is, Zsibónál adták meg magukat az oroszoknak.
Endes Józsefet a szabadságharc bukása után a császári hadbíróság előbb halálra, majd 12 évi várfogságra ítélte. Theresienstadt-ban volt fogoly (a mai Csehországban), majd 1852-ben kegyelmet kapott és szabadult a börtönből. Visszatért szülőföldjére és tevékenyen részt vett Csík társadalmi életében.
A kiegyezés után a Csík vármegyei jóléti bizottság elnöke volt, amelynek feladata az egykori, nehéz körülmények között élő szabadságharcosok megsegítése volt. 1869-ben 50 taggal alakult egy Fürdő Társulat, melynek tagjai az 1848-49-es szabadságharc résztvevői, és a szabadságharcban elesettek hozzátartozói és célul tűzték ki Tusnád-fürdő kiépítését.
Két ízben nősült, először ilyefalvi Biális Borbálát, utóbb a határőrtiszti családból származó Cernko Georgint vezetvén oltárhoz.
1906-ban halt meg és Csíkszentsimonban temették el.
Csóg Samu,
történelemtanár